Már a kortársai is úgy beszéltek róla, mint Jézus Krisztus megtestesüléséről. Azt tartotta, ha vagyonod van, kardod is kell legyen, és ha kardot kötsz, előbb-utóbb megsebzel valakit, vagy meg is ölöd. Ő a békében hitt. Szót értett az urakkal és a szegényekkel, a keresztényekkel és a muszlimokkal, sőt még az állatokkal is, hallgattak rá a fecskék, a bárányok és a farkasok éppen úgy, mint a föld népe, a pápa vagy a szultán. Békét teremtett, gyógyított, megváltoztatta az egyházat és a világot.
Életét rejtélyek és titkok veszik körül. Szunyogh Szabolcs könyve ebben az útvesztőben úgy kalauzol minket, hogy közben ott csillog a háttérben a középkori forgószínpad, császárokkal, királyokkal, áskálódó bíborosokkal, szép nőkkel és elszánt lovagokkal. Ez a regény mégsem pusztán a középkori szentről szól, hanem a nagyszerű Francescóról, az emberről, akit már kortársai is Szent Ferencnek hívtak.
