Egy nagy regényíró lírai életművének legjavát tartja kezében az olvasó. Határvidéken járunk, az irodalom közös folyamának eredeténél és forrásánál. Jón Kalman Stefánsson verseiben prózájának költői alappilléreire ismerhetünk rá, a versek epikus rétegeinek tektonikus repedéseiben finoman ott rejlenek a nagyregények. „Viszont a vers az egyetlen szöveg, írás, ami átjuthat, ami célba érhet az élettől a halál birodalmáig; [...] A vers az egyetlen írás, amit a halottak olvasni tudnak, az egyetlen, ami átjuthat, s ezért a költők az örökkévalóság celebjei.”
