Radnóti Zsuzsa (1938), Kossuth- és Jászai Mari-díjas dramaturg, a Vígszínház vezető dramaturgja pályájának, publikációinak és közéleti megszólalásainak válogatott gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amely a magyar dráma és a magyar színházi szcéna elmúlt több mint százhúsz évét veszi górcső alá. A szerző az 1950-es évek végétől kezdődően mutatja be meghatározó kortárs drámaíróinkat és színházi megjelenésüket, valamint fogadtatásukat egészen napjainkig. A kötet bevezető tanulmánya arra is vállalkozik, hogy a színházi dramaturgia szemszögéből láttassa a színház és a kortárs drámairodalom összefüggéseit és trendjeit.
Az elmúlt évtizedekben nem született ilyen, a kortárs magyar drámának és a drámák színpadi sorsának elemző bemutatására vállalkozó munka. A Megmozdult irodalom érvényesen és élvezetesen beszél tizennégy meghatározó jelentőségű magyar drámaíróról, köztük a komor drámák és pesti komédiák alkotójáról, Füst Milánról vagy az abszurdot hazánkban útjára indító Mészöly Miklósról és a groteszk kiteljesedését hozó Örkény Istvánról, de a korszakok krónikásáról, Spiró Györgyről is, továbbá a nemrégiben tragikus hirtelenséggel elhunyt Térey Jánosról is. Az írói arcképek között olyan szerzők drámaírói munkásságába is bepillantást nyerhetünk, akik nem drámai alkotásaikról ismertek elsősorban. Ilyen például Esterházy Péter, de szó esik a független színházak kiemelkedő alakjairól - így például Pintér Béláról -, újításaikról, műhelymunkáiról.
A kötet válogatást nyújt még Radnóti Zsuzsa közéleti megszólalásaiból, s személyes hangvételű írások is olvashatók a szerzőről olyan neves kortárs drámaírók tollából, mint Spiró György vagy Háy János.
