Jobb, ha a múlt eltemetve marad.
Egy évvel ezelőtt Isabelle Drake élete örökre megváltozott: kisfiát, Masont az éjszaka közepén a saját ágyából rabolták el, miközben ő és férje a szomszéd szobában aludtak. Mivel kevés bizonyíték vagy nyom akadt, amit a rendőrség követhetett volna, az ügy gyorsan feledésbe merült. Isabelle azonban a szó legszorosabb értelmében nem nyugodhat addig, amíg Mason vissza nem kerül hozzá. A nő ugyanis pár perces szundikálásoktól eltekintve egy éve nem tud rendesen aludni.
Abban a reményben, hogy egy új szemtanú vagy eltemetett nyom előkerül, beleegyezik, hogy egy podcastkészítő meginterjúvolja - ám a férfi érdeklődése Isabelle múltja iránt csak felzaklatja. A férfi szüntelen kérdezősködése a súlyos álmatlansággal párosulva kellemetlen emlékeket idéz fel a saját gyerekkorából, ami miatt Isabelle kételkedni kezd abban, hogy pontosan emlékszik-e Mason eltűnésének éjszakájára, és azt is megkérdőjelezi, kiben bízhat egyáltalán... beleértve saját magát is. Elhatározza hát, hogy kideríti az igazságot, bárhová vezessen is.
