Ezt a bevezetőt otthon töltött eltávozásom utolsó óráiban írom. Nagyon rövid idő múlva kénytelen leszek visszatérni a börtönbe. 2021. november 16-án tizenkettedszer tartóztattak le, és életemben negyedszer magánzárkára ítéltek. Hatvannégy napot töltöttem magánzárkában az Iráni Iszlám Köztársaság Titkosszolgálati Minisztériuma által fenntartott Evin börtön 209. körletében. Ezúttal azért a könyvért kaptam a büntetésemet, amelyet a kezükben tartanak.” A Fehér kínzás tizennégy iráni nő vallomása a rácsok mögül a kínzás egyik legembertelenebb fajtájáról, a teljes lelki és fizikai elszigeteltségben töltött, őrületbe kergető büntetésről. Az interjúkötet célja azonban nem az iszonyat bemutatása, sokkal inkább a névvel és arccal vállalt személyesség, a tértől és időtől független bátorság, az „ember az embertelenségben” élménye teszi példamutatóvá és egyben katartikussá a kötetet minden olvasó számára.
