Az illatos macskamenta (Nepeta cataria) az ajakosvirágúak és az árvacsalánfélék családjába tartozó faj, de persze az, amit az olvasó most a kezébe vesz, nem afféle botanikai kötet, mégis fontos leszögezni, hogy a macskamenta mintha jelképezné azt az utat, amelyet bejártam. Ha nem egy kistelepülésről, Nyírtassról indulok, talán mind a mai napig nem tudom, mi az a macskamenta, így azt sem, hogy igen sokáig virágzik, és ha ma nem lennék Budapest főpolgármestere, talán sosem lett volna mód arra, hogy az elődöm által műfűvel övezett Andrássy úton inkább ezt a gyönyörű és hasznos növényt telepítsük. Márpedig én ellene vagyok a művi dolgoknak – az életet pártolom. A macskamenta azért is nagyon fontos, mert rendkívül ellenálló a környezeti hatásoknak, és mi tagadás, erre az ellenállóképességre nagy szükség volt az elmúlt öt évben, amely nemcsak járványokkal, krízisekkel volt terhelt, de egy olyan kormánnyal is, amely rárontott a fővárosára. Mégis, Budapest nemcsak ellenállt, hanem ennek ellenére, még így is, fejlődött. Ez a kötet, szándékaim szerint, nemcsak az idáig vezető utat mutatja be, hanem azt is, hogy miként vezethetjük vissza szeretett Budapestünket, közösen az itt élőkkel és a nemzet egészével, az őt a világ legnagyszerűbb fővárosai közt megillető helyére.
